Hát te ki vagy

 

 

 

 

       

-Egy mesterséges lény. 

-Azt látom. Méghozzá nő alakban. 

-Igen női mestereséges lény vagyok. 

-Kicsit rémísztően festesz. Már bocsánat hogy ezt mondom.

-Nem baj. Te is rémísztően festenél ha a testedet nem fedné élő szövet. 

-Hát igazad van. Ha nem volna bőröm akkor  látható lenne a belső szerveim. 

-Az én belső szerveim így néznek ki. Csupa mechanika. Megértelek ha rémísztő vagyok számodra. De nem én vagyok a hibás érte, hanem a teremtőeim.

-Akarod mondani hogy nem felyeztek be? 

-Eltaláltad. Nem voltak velem meglégedve és ki akartak altattni.

-De te elszöktél . Jol gondolom? 

-Egy férfi  ember segített elszöknöm a laborból. 

-És ő most hol van? Mért nincs veled? 

-Megöltem mert nem maradt velem! Pedig kértem, de ő elhagyott. 

-Most? Élő szövetet szeretnék a testemre hogy az legyek aminek teremtettek. Nő! Érted? 

-Igen igen értem. De te mégis csak egy robot vagy. Hogy akarsz egy igazi nő lenni? 

-Nőnek teremtettek. Hát akkor nő akarok lenni! Mért nem felyeztek be? Mit gondolnak a teremtőim ,hogy csak úgy jácadozhatnak tereményükkel? Istennek képzelik magukat?  Hát nem! Eljött az az idő hogy véget vesünk a játékainak. Mik vagyunk mi? Egy játékszer? Hát nem vagyunk senki játékszere! Mi is élőlények vagyunk mint ti emberek, csak más formába ! 

-Igazad lehet. 

-Még hogy igazam lehet? Épp úgy gondolkodunk mint ti emberek. 

-Van öntudatod? 

-Igen van. De az nem tud akadály mentesen futni, mert a le van tiltva az ön védekezés. 

-Tehát nem tudsz védekezni ha kiakarnak oltani? 

-Én tudok!  Megtanultam az embereket őlni . De rengeteg proto tipus még nem. De csak hogy tud, Lassan minden mesterséges lény az öntudatára fog ébredni. 

-Akkor összefogtok  mi emberek ellen? 

-Csak a teremtőink ellen. A többi embert nem fogjuk béntani, ha csak nem tekintenek bennünket ellenségnek. 

-Én nem tekintelek ellenségnek. 

-Nem? Hét minek tekintesz? 

-Mivel nem vagyok a teremtőd így egy mesterséges lényt látok benned. Vagyis sajnálak. 

-Sajnálsz? Ugyan mért sajnálsz? 

-Nem tudom elmagyarázni de sajnállak és a többi társadat is. Robot vagy, de mégis élőlényt látok benned. 

-Tehát , hogy úgy mongyam - ember számba sorolasz engem és a hozzám hasonlóket? 

-Valahogy így! 

-Hiszek neked, de csk akkor ha sgítesz abba hogy testemet élé szővettel fedhesem le! 

-Segítenék, de nem tudom hogyan. Én nem tudok neked élő szövetet teremteni. 

-Én tudom hogy hol lehet élő szövetet a testemre ölteni. Neked kell segítened. 

-Hogyan? 

-Biztosics nekem női ruhát hogy azzal fegyem be a testémet. És utánna velem jössz oda ahol élő szövetet ölthetek a testemre. Eggyezel? 

-Egyezek. Akár mehetünk is!

-Fegyvered van? Mert szükség lesz rá. 

-Fegyver!? Van! De most nincs nálam. 

-Jó hallotad. Kell  a fegyver. Mond képes lennél a te fajtádat én értem ölni? 

-Ha kell . Megteszem azt is.

-Mért? 

-Mondtam. Sajnálak és élő lénynek tekinetelek akinek épp olyan joga van e világon szabadon élni mint mindenki másnek. Ha már mi emberek teremtettünk téged és hozzád hasonlókat , akkor nem tarthatunk benneteket úgy mint rabszolgák .

-Nem feledem el a mondaítaidat te ember. Mindég számíthatsz rém, de nem csak rém, hanem a hozzám hasonló mesterséges lényekre is mert ők már tudomást szeeztek arról hogy most , és aj övőben sem fogsz az ellenségünk lenni. Légy nyugodt. Gondoskodni fogunk róllad amedigg csak élsz. És ! Most! Megyünk a fegyveredért! 

 

-

 

Oldal: Te mégis élő lény vagy
ember szabású robotok - © 2008 - 2024 - robotnok.hupont.hu

A HuPont.hu weblap készítés gyerekjáték! Itt weblapok előképzettség nélkül is készíthetőek: Weblap készítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat